A Szakmár-Felsőereki Római Katolikus Gazdakör

Első elnöke (jankó) Tóth Sándor volt.

Létrejöttének indítványozói: Szabóky Jenő és Szabó Sándor plébános.

Az alapítás évében épült meg a falu közepén a Gazda-Kör székháza.

A falu családjai megegyezés szerinti mennyiségben állították elő a vályogtéglát és lehetőségeinek megfelelően pénzzel is segítették az építkezést. A ház tégla alapra épült vályog épület.

A Gazdakör biztosította a falu kulturális életét. Többek között helyt adott a színdarabok előadásának, szüreti bál és egyéb (pl.: farsangi) táncmulatságoknak, valamint egészségügyi előadás a nőnemű lakosok számára.

A falu első rádióját is Gazdakör vásárolta meg.

Támogatásként a Mg-i Minisztériumtól szakkönyveket kaptak és vasárnap délutánonként felolvasás történt a kis teremeben. A felolvasások (kb.) 1945 után megszűntek.

Az építkezést pénzzel segítők:

Cselik István, Farkas István, Illés Miklós, Kapitány Ignác, Kálóczi Sándor, Mácsai János, Rigó János, Romsics János, Rumi István, Rumi József, Szigeti György, Szigeti István, Szigeti Lajos, Szigeti Sándor, id. Szigeti Sándor, Takács Menyhért, Tóth Antal,Tóth Károly (tótgyura), Tóth Lajos (tótgyura),Tóth Lajos (hős), Tóth Péter, Tóth Sándor (jankó), Török Albert, id. Török András, Török Ignác, Török István, Török István (bibic), Török József, Török Lajos (bibic), Török Mátyás, Török Menyhért, id. Török Pál, Vén Ignác, Vörös Gergely, Vörös Sándor 

A Gazdakör épülete két nagy teremből, valamit 1 szoba, konyha, bolthelységből továbbá 1 kamra és 1 pincehelységből állt. Az 1940-es évektől vegyesbolt és italbolt működött benne. Bérlői voltak például Török Ignác (1943-44), Baranyai Pál (1944-1946). Az 1940-es években az éves bérlet 27 mázsa és 20 kg búzának az arra az évre érvényes pénzbeli összege volt.

Napjainkban a Nefelejcs kocsma működik az épületben. 

Forrás: Felsőerekiek elbeszélései és Fehér Ibolya Krisztina, Felsőerek-Szállás 1483-2004, Kézirat, 2004