Iskola története

Az 1830. évben az iskolát maguk a lakosok szervezték meg, a 41 számú házban. Az iskola a meghosszabbított pásztorházban működött, bútorzata néhány téglára lefetetett deszkaszál, ez volt az ülőke, egy asztal, fekete tábla, s néhány pálca a fenyítéshez. A fűtést „banya-kemence” oldotta meg. Tüzelőt a családok adták össze minden nap más vitte a fát. Ebben az időben a tanítók, obsitos katonák, elzüllött kántorsegédek, munkaképtelen földművesek közül kerültek ki. Az 1848-as forradalom után azonban akadtak köztük lappangó honvédtisztek is, ezek voltak a garasos tanítók. Minden diák után heti 1 garast kaptak. Az első iskola a 31 számú házban volt, amelyen két kicsi ablak biztosította a fényt. Télen a fűtést itt is a „banya-kemence” adta. A tanterem bejárata a nevelői lakás konyhájából nyílt, a tanulok a tulajdonképpen átjártak rajta. A tanteremben kicsi székeken ülve tanultak. Négyosztályú elemi oktatás folyt, a gyerekek étkeztetése egy darab kenyér, egy kockacukor, szegényebbeknél kristálycukor, télen disznóvágások idején egy kis finomság is jutott a tarisznyába. 1856-ban állandó tanítója van Felsőereknek.

Megalakul az iskolaszék, amelynek Tóth (hős) Gergely és Török József volt a tagja. Egy öl szalma 24 koronába került, így az iskola fűtése 265 korona volt egy évben. A tanító minden nap más családnál ebédelt a tanulók betűrendes névsora szerint. A menü kukorica gombóc leves, második fogás kukoricakása, süteményként gánca, málé. Ebből látható, hogy milyen szegényes egyoldalú táplálkozás volt abban az időben. Kezdetben a tantárgyak bibliaolvasás, számolás, később egy garasért írást is tanítottak. Tavasztól őszig mezítláb jártak, télen vastag kapcába tekerték lábukat, melyet faklumpába bujtattak. Tanítás novembertől libakelésig tartott, a gyerekeket munkába fogták, amint járni tudtak és meg tudták fogni a vesszőt libatereléshez. Ez az iskola 57 évig működött ebben az épületben. 1939-ben a szállás 8000 pengőt kapott az egyháztól az új iskola felépítéséhez, neve Felsőereki Római Katolikus Népiskola lett. (ilyen néven 1948-ig működött, amikor is államosították) 1940-ben a régi iskola mellett a 32 szám alatt felépült az új iskola kápolnával és kis harangtoronnyal; melyben 4, majd 6 osztályos oktatás folyt. 1946-ban 8 osztályra bővült a kötelező oktatás. Összevont alsó 4 osztályra és felső 4 osztályra osztották a tanulókat. 1960-ban az esztelen településpolitika és központosítás következtében megszüntették az iskolában a felső tagozatot, majd 1970-ben, a körzetesítés nyomán az alsó négy osztály is Keserűtelekre (ma Újtelek) került. Így ebben az évben végleg bezárt az iskola.

Az iskola épülete a harangtoronnyal együtt 2010. június 6-án - három Felsőerekről elszármazott unoka (Baranyai Balázs, Tóth Péter, Tóth Tibor) és egy helyi lakos, Köteles László és családja közreműködésével - az egy hónapig tartó renoválás után, díszes ceremónia közepette, misére illetve a kereszt újraavatására került a sor.

1856 és 1970 között, vagyis az iskola megszüntetéséig, 40 tanító működött Felsőereken.

Felsőerek tanítói:

• Árvai József 1856-1858-ban működött 25 fiú és 26 lány van a keze alatt.
• Péter Ferenc 1859- 1865-ben tanított, 22 fiú és 33 lány van a keze alatt.
• Kovács Antal 1866-1869-ben tanított, Felső Szentivánról érkezett, 22 fiú és 31 lány van a keze alatt
• Bacsó József 1870-ben jött Zentáról.
• Josztor József 1870-ben jött Kalocsáról.
• Szodoma József 1871-ben jött, ekkor 4 tanulója van az iskolának.
• Madácsi József 1879-től leszereléséig, négy évig volt tanítója Felsőereknek. Baranyi Györgynél lakott, akinek Anna lányát vette feleségül. Az ő idejében Szombati Sándor szakmári plébánostól kapott 1 szent képet az iskola. 1882-es tanévre az egyházi hatóságok a 38-as számú házban vettek egy szobát iskola céljára, addig, amíg az új iskola elkészült.
• Cherveny Antal 1883-ban Kalocsáról jött és Ő tanított elsőként az új iskolában.
• Tukora István 1883-ban Résztelekről jött. Csorna pusztára is járt tanítani. Tóth István volt a kocsisa. Működésének ideje alatt 43 beiratkozott diák volt. 8 évig volt Felsőereken, majd visszatért Résztelekre.
• Fehér György 1891 márciusában választották meg tanítónak, a Heves megyei Bonconádról jött. Télen esti iskolát vezetett, amikor is számtant és külön németet oktatott. 35 fiú és 26 lány tanulója volt. Ebből 10 kitűnő, 21 jeles, 13 jó, 5 elégséges, 5 bukott gyerek volt.
• Podhajeczky Dezső 1895-ben került Felsőerekre a Sáros megyei Vargonyból. Tóth Károlynál /Bugyburik/ lakott.
• Windisch Lajos 1895-ben került ide, Ő volt a leghosszabb ideig tanítója Felsőereknek, 20 évig. Ebben az időben évi 360 korona volt a fizetés. Később 720 korona. Az iskolának 41 tanulója volt az ismétlőkkel együtt 64.
• Özv. Csukly Lászlóné 1915-ben jött Jánoshalmáról, leánykori neve Kákonyi Teréz volt.
• Droveczky Mária 1917-ben Trencsény megyei Bányires-ről került a szállásra.
• Papp Mária 1918-1927-ig volt tanító
• Dr. Pál Istvánné (Szlavikovits Mária) 1927-1941-ig volt tanítója Felsőereknek. Ő volt az első, aki jelentős népművelő munkát végzett a felnőttek körében is. Az Ő idejében kapta az iskola a harmóniumot, leánykört, és felnőtt dalárdát szervezett, ezen kívül a színjátszó mozgalmat is elindította. Bemutatták a „Piros bugyelláris”, a „A falu rossza” és a „Sárga csikó” című színdarabot.
• Bikai Sándor 1932-ben jött Felsőerekre, Pál Istvánnét helyettesítette. Ebben az időben a tanulmányi eredmények 10 kitűnő, 21 jeles, 5 elégséges, és 7 elégtelen diák volt.
• Menyhárt Veronika 1940-ben jött helyettesítő tanítónak.
• Dusnoki István 1940-ben jött az új iskolába. Helyesítette Pál Istvánnét. Lelkes népművelő volt. Betanította a „Gyímesi vadvirág” színdarabot, amit be is mutattak. Fizetését nem folyósították rendszeresen, ezért eltávozott Felsőerekről.
• Temesvári Margit 1941-ben választották meg tanítónak, de állását nem fogata el.
• Menyhárt Veronika 1942-ben került ide, de csak egy évig maradt.
• Balogh Ilona 1943-ban ideiglenesen, majd véglegesen megválasztott tanító volt. Nagyon lelkesen vezette a népművelő csoportokat 1947-ig. 1945-ben nyolc osztályossá emelkedett az oktatás. A tanulók létszáma is nőt, szükségessé vált a csoportbontás és egy második tanítói állás.
• Tóth Imre 1947-ben került a felső tagozat élére, az alsó tagozatot Farkas Mihály tanította. Az iskola államosítása 1948. július 1-jén történt meg. 1950-ben vezetőtanító, 1951-ben igazgató lett. A község forradalmi megmozdulásainak irányításáért 1957. február 9-én internálták. Tanítósága idején színdarabot rendezett, tánccsoportot szervezett és létrehozta a játékteret gyermekeknek.
• Farkas Mihály 1946-1948 között volt tanító Tóth Imre helyett.
• Tóth Imréné 1949-ben Úszódról került Felsőerekre. Tanítás mellett gyermek tánccsoportot vezetett, színdarabokat rendezett. Férjének Tóth Imrének elbocsátása után Ő lett az iskola vezetője. A forradalmi események érintettsége miatt 1960. szeptember 1-jén saját kérésére Géderlakra helyezik. Munkásságukat nagy szeretet és megbecsülés jutalmazta.
• Romsics Károly 1957-ben Keserűtelekről került az internált Tóth Imre helyére.
• Szigeti Károly 1957-től Résztelekről járt ki naponta tanítani. Két évig tanított az iskolában.
• Hegedüs Károly 1959-ben Ő volt, a harmadik Károly keresztnevű tanító egymás után. V.-VIII. osztályt tanított.
• Huszák Zoltánné 1960-ban a Szentkirály pusztai iskolából helyezték ide. Az Ő működése alatt szűnt meg végérvényesen Felsőerek iskolája. Kistelepülések iskoláit körzetesítik. Ekkor indul meg az elvándorlás a faluból, és ezzel megpecsételődik Felsőerek sorsa. 140-év után Ő volt az utolsó tanító.

Forrás: www.wikipedia.org és helyi lakosok elbeszélései