A külső földrajzi nevek

(Az elnevezések a mondákhoz, történetekhez, használati módokhoz és hajdani tulajdonosok neveihez köthetők)

A dőlt betűvel írt nevek nincsenek feltüntetve a térképen.

1. Belső-tag
A hajdani termelőszövetkezet épületei találhatók meg rajta. A faluhoz legközelebb eső tag, ezért kapta a Belső-tag nevet.

2. Bika-here
Nevét onnan kapta, hogy a bikák fő „eledele” a here itt termett meg.

3. Borgyus-kúti-vögy (Borjús-kúti-völgy)
Régen a borjúkat külön csordában tartották a tehenektől, és ezen a területen legeltették őket. Az 1950-es évekig volt ez így.

4. Borgyuskut (Borjús kút)
A borjukat ennél a kútnál deleltették. A legutolsó borjúsa (aki a borjúkra felvigyázott) a falunak Bartek István, akasztói származású ember volt 1952-ben.

5. Dögtemető
A Nagyerdő vég található, körülbelül 100 négyzetméteres terület, amelyben a falu elhullott állatait temették el. (kb. 1991-ig)

6. Cár-tag
Tulajdonosa Tóth Lőrinc volt, aki egy Czár nevezetű embertől vette meg. Ezért az elnevezése Czár-tag. 1969-ben a Rákóczi Termelőszövetkezet tulajdona.

7. Ellető
A dűlő neve onnan származik, hogy ide jártak elletni a birkákkal, a két szomszédos állásról öreg-állásáról és Telekpartról. Az 1900-as évekig volt így.

8. Égöt-szállás (Égett-szállás)
A történeti monda azt tartja, hogy itt volt Felső Erek először. A falut valószínűleg egy tűzvész pusztíthatta el (a tűzvész ideje ismeretlen). Az új település a mai helyén, enyhén kiemelkedő területen épült fel.
(Szerző: az 1960-as években még szántás idején cserépdarabokat találtak; valamint, amikor nedves volt a talaj, a házak alapjai is kivehetőek voltak)

9. Ér-torok
Azért nevezik Ér-toroknak, mert árkok, gödrök vizei itt futnak össze. Az itt összefolyt víz a Takács-éren vagy a Szénaréti-kanálison folyt el. A 1960-as években vályogot „vettettek” itt.

10. Fehér-kanális
A Szénarét lecsapolásakor ásták; talaja sziksós és messzire fehérlik, innen kapta az elnevezését.
(Szerző: A kanális olyan árok, amely mélyebb és szélesebb az ároknál, de kisebb a csatornánál)

11. Fehér-domb (vagy Marhalegelő)

12. Förtő-farka (Fertő-farka)
A dunapataji határból átnyúló Förtő folytatása, ezért Förtő-farka az elnevezés. Ez a terület az 1960-as években sásos, helyenként zsombékos volt, de azért legeltetésre alkalmas.

13. Fűzfás
Régebben a szántó melletti völgyben sok fűzfa volt megtalálható, innen az elnevezés Fűzfás. Sok csapadék esetén kaszálták a területet.

14. Fűzfás-part

15. Gyukasz-tag
A bérlője Gyukasz ragadvány nevű embertől vette ki bérbe és innen kapta az elnevezést.

16. Halastó
Sekély gödör, amelybe csak tavasszal van víz. A halastónak való gödröt (kb. 200 m2 és 1,5 méter mély) Tóth János és fia ásta. Halakat tenyészettek benne.

17. Halyma-kobolya
A föld tulajdonosa Hajma ragadvány nevű embertől vette meg és innen kapta az elnevezést.

18. Halyma-tag

19. Hös-erdő
Tóth (hös) István és fiai által az 1930-as években ültette 400 m2 kiterjedésű erdő.

20. Hös-gödör
Házépítéshez illetve falveréshez hordták innen a földet. A legtöbbet Tóth (hös) Ferenc házának építésekor. Innen az elnevezés: Hös-gödör

21. Humokos- gödör (Homokos-gödör)
A sertések alá nyáron innen hordták a homokot, valamint a nyári melegben ide hajtották ki a disznókat fürdetni. A homok minősége ezen a helyen olyan jó volt, hogy még építkezésre is használták.

22. Juhgát
Az 1867-es Tiszai árvíz ellen a falu lakossága gátat épített. A föld tömörítését úgy oldották meg, hogy birkákkal járatták a területet. Innen kapta az elnevezését.

23. Juhgát-völgy

24. Juhgát part
A Juh-gát völgy két oldalán elterülő terület. Disznókkal legeltették, mert jó porcfű vegetáció fordult elő rajta.

25. Kanász kút (vagy Paragoki kút)
A falu kanásza deleltetni járt ide a sertésekkel. Mint a többi a szomszédos legelőkön lévő kutat farovás és fakorlát veszi körül. Pragokon van, innen az elnevezés.

26. Paragoki- kút

27. Kerek-pallé (Kerek-palé, vagy Marhalegelő)
Szinte szabályos kör alakú. Esőzések idején felgyülemlett benne a víz és ezért nevezik Kerek-pallénak. A terület sziksós és egy bizonyos helyen kimélyítették; itt fürösztötték (fürdették) a juhokat úgy, hogy azokat többször áthajtották rajta.

28. Kifli-föd (Kifliföld)
Görbe, kifli alakú szántó terület, innen az elnevezése. Körülbelül 40. katasztrális hold (23 hektár)

29. Kis Takács-ér
A Résztelekre (ma Újtelek) vezető út mellett húzódik kétoldalt. A Takács-ér folyatása.

30. Kerek Széna-rét
Az alsóereki út mellett fekszik, az út választja el a Széna-réttől. Felsőerek határában ez a terület maradt meg legtovább nádas, kákás területnek. Az 1930-es években csapolták le. Kerek formája miatt Kerek-Széna-rét az elnevezése.

31. Kertök ajja (Kertek-alja)
A Bibic-sor kertjei alatt fekszik, innen kapta az elnevezését. A Takács-ér felé lejt.

32. Kolompos
A monda szerint a Felsőerekiek elhatározták, hogy a sáskákat átűzik a részteleki (ma Újtelek) határba. A később Kolompos nevet hordozó földtáblán el kezdtek kolompolni és a sáskákat átterelni a részteleki határba. Ezt a területet azóta kolomposnak nevezik.

33. Köles fődek (Kölesföldek)
A talaj silány minősége miatt, korán beérő kölest termesztettek rajta.
(Szerző: A kölest tavasszal vetették és július végén aratták, majd csépelték. A Felsőerekiek a kiskőrösi „Tóth-malomba vitték hántoltatni. Hántolás, a köles magjáról a pelyva eltávolítása)

34. Külső tag
Elnevezését az elhelyezkedése után kapta. Ez a tag helyezkedett el a falu határában a legészakiabb részen.

35. Len-völgy
Len-völgynek azért nevezik, mert csak ezt a „hajlatot” vetették be lennel. A Lenn-völgy keresztülszeli a Gyugasz tagot és a Hajma tagot. A nyári esők idején a víz összegyülemlett benne.

36. Marhajáró
Reggel a gulya ezen keresztül ment ki a legelőkre. Innen az elnevezés.

37. Mély-gödör (vagy Nagygödör)
Mély gödör, amelyből a házépítéshez hordták a falu lakói a földet. Régebben egy kút volt benne, amelyből örvényként jött fel a víz. A gödör partján idős fák álltak (1969-ben), amelynek a kérgébe régi pásztorok nevei voltak bele vésve.

38. Nagy-völgy
Völgyes, mocsaras terület, de olyan legelő, amely legeltetésre alkalmas. Nyáron és ősszel állandó 20-30 cm-es víz állt benne. Az 1960 években a magyar honvédség gyakorlatozásra használta a területet.

39. Öreg-állás
A környezetéből 2-3 méterrel kiemelkedő terület. Völgyek és legelők veszik körbe. A víz nem öntötte el és így itt volt a juhok állás. Erre a célra az 1900-as évekig használták.

40. Öreg-állási kút
Nevét onnan kapta, hogy az Öregálláshoz tartozik.
(Szerző: A monda szerint egyszer a falu pásztora Sárközi Mihály itt legeltette az állatait a kút körül. Vihar kerekedett és az egyik villám agyonsúlytotta a pásztort, a feleségét és két kis bárányukat. A Felsőerekiek ezen a napon ünnepet ülnek és szentmisére mennek. Ez a nap Június 27. )

41. Öreg-székes
Legelő, amelyet először tavasszal, ökrökkel legeltetettek. Nyáron az aszályban „kisült” mezőt pedig juhokkal.

42. Öreg-székesi-kút
Az Öreg-székes közepén állt ez a kút. Körülötte elterülő rész a kútgödör, amelyben sok eső esetén 20-30 cm-es víz borított. 1969-ben a kút már nem volt megtalálható.

43. Paragok
A rossz minőségű termőföldet néhány évre parlagon (nem művelték) hagyták, majd legelőként használták. A parlag szóból származik a Parag. Innen az elnevezés Paragok.

44. Paragok alatt

45. Paragoki kút

46. Pataji árok (vagy Dunapataji Határárok)
A Dunapataji határt választja el a Felsőerekitől. 9-10 km hosszú árok.
(Szerző: a térképen a Pataji árok kb. 1,5 km-es szakasza jelölt, a dunapataji Nagy-szék mentén)

47. Sáros-foki kút

48. Sáros-vögy (Sáros-völgy)
Sáros-völgy a borjuskuti-völgy folytatása, az elnevezés a völgy legtávolabbi részére vonatkozik.

49. Sovány-hát
A víz a termőtalaj felső részét lemosta és csak a szikes maradt vissza. Mivel partos terület, felszínét így egy nagyon gyenge szikes talaj borította. A nevét innen kapta. A Tsz. (1959-1985) idejében, felosztva, konyhakertnek használták.

50. Sovány-vögy (Sovány-völgy)
A víz tavaszonként összegyűlt a völgyben és tönkretette a vetést. 1966-ban a Kalocsai Vizügyi Társulat gépekkel árkot ástak a víz mindenkori levezetésére.

51. Széna-rét
Dombos, völgyes szántó terület. Régebben nádas, kákás, valamint lápos terület volt. 1930-ban csapolták le Vizügyi Védgát/ Társulat, Szabóky Jenő vezetésével. A lecsapolás után először legeltetésre használták, majd szántóvá alakították.

52. Széna-réti kanális
1930-ban a Széna-rét lecsapolásakor ásták, Szabóky Jenő vezetésével. A felsőereki határt választja el az alsóerekitől.

53. Szilas
Legelős szántóként használt terület. Régebben szilfás erdő volt a helyén megtalálható.

54. Sziszi erdő
Az Angyalföld és a Bernáth székes fogja közre. Az erdő mellett 3 Balogh család lakott, s ezeknek a ragadványnevük: „sziszi”. Innen az elnevezés: Sziszi erdő

55. Szisziszékes
Gödrös, zsombékos terület. Szárazabb idő esetén itt „vettettek” vályogot.

56. Tagi-dülő
A Jankó-sor kertjei alatt terül el. Körülbelül 120 katasztrális hold (69,1 hektár). A Rákóczi Termelő szövetkezet megalakulása előtt 3 személy tulajdonában volt.

57. Takács-ér
Sík legelő terület, amelyet szénáért kaszáltak, vagy legeltettek. A völgy mellett lévő szántót egy Takács nevezetű ember művelte, ezért lett a neve Takács-ér.

58. Takács-ér-part
Partos, emelkedős szántó művelésű terület. A Takács-értől délre terül el, innen az elnevezése. A Sovány-hát folyatása, Ellető-felé eső része.

59. Telek
Dombos-völgyes terület, amelyet szántó, legelő és kaszáló művelési ágban használtak. Régebben állás volt itt a teheneknek kialakítva, mert kb. 50-60 cm-rel kiemelkedik a környező legelőkből és völgyekből.
(Szerző: 1965-ben vadászok, egy róka vár/kotorék kiásása közben üszkös fadarabokat és égett emberi csontmaradványokat találtak 60 cm mélyen a terület Nagy-völgyi felőli oldalán.)

60. Telek-part

61. Tót Bori tagja
Sík terület, amelyet szántó és legelő művelési ágban használtak. A föld tulajdonosa Tóth Borbálától vette meg ez a földterületet. Innen az elnevezés: Tót Boris tagja

62. Török-kút
A kutat a Török család ásatta. A kút körül elterülő legelő szintén a családé volt, és ennél a kútnál itatták a kihajtott állatokat.

63. Török Pálék tagja
A földterület Török Pál felsőereki földbirtokosé volt. Innen kapta az elnevezést.

64. Török-Sziget-part
Szántó művelési ágba tartozó sziget formájú terület, amely a Török testvéreké volt. Látszólag elkülönül a széna-réttől. A Szénaréti kanális és a Kerek-Szénarét az elválasztói a többi területtől.